Ma megint egy újdonságot próbáltam ki. Pontosabban számomra nem újdonság, csak az benne az új, hogy még nem készítettem. Egészen véletlenül, ennek a céklás narancsos chutney-nak szinte ugyanolyan íze lett, mint a Branston pickle-nek. Ha valaki nem ismeri:

Ez egy szuper angol savanyúság, vagy a fene tudja, minek kell nevezni. Szerintem itthon nem elterjedt, de kapható, eddig Tescoban és brit különlegességeket árusító boltokban láttam. Jó benne, hogy tele van zöldséggel (főleg ha mi magunk készítjük), és felhasználása is változatos:

Én sajtos szendvicsben szeretem a legjobban, de húshoz is jól megy. Azt hittem ez a céklás chutney inkább csak húsokhoz megy majd, de végül olyan íz “sült” ki belőle, mint ez a Branston pickle.

Recept:

• 1,5 kg nyers cékla hámozva, kockázva
• 3 hagyma, felaprítva
• 3 alma, hámozva, lereszelve
• 3 narancs kifacsart leve
• 2 ek. mustármag
• 1 ek. koriander
• 1 ek. őrölt szegfűszeg
• 1 ek. őrölt fahéj
• 7 dl vörösborecet (fehérborecet is jó)
• 700 g barnacukor

1. Összekeverjük a hozzávalókat, pároljuk kicsit, utána 1 óráig főzzük, időnként megkeverve, amíg besűrűsödik és megfő a cékla.
2. Készítsük elő az üvegeket: mossuk ki forró vízzel, sütőben sterilizáljuk 10-15 percig.
3. Ha elkészült, pihentessük kicsit, majd kanalazzuk az üvegekbe, amíg forró, zárjuk le és fordítsuk fejre 5 percre.
4. Sötét hűvös helyen 6 hónapig eláll. Felbontás után hűtőben kell tartani, és 2 hónapon belül elfogyasztani.

Ugye milyen egyszerű? Semmi konyhai tudást nem igényel. Nekem a legnehezebb az volt, hogy belekanalazzam az üvegekbe és ne menjen mellé:) Néhány megjegyzés: kesztyűm nem volt, így zacskót húztam a kezemre és tökéletesen helyettesítette a kesztyűt cékla hámozás közben; cukor helyett xilitet és eritritet használtam; az üvegeket egy új mosogatószivaccsal mostam el, mosogatószerrel, nem törölgettem el csak hagytam megszáradni, nem tettem sütőbe (de ebben a gyakorlott lekvárfőzők biztos tapasztaltabbak); miután elkészült dunsztoltam. Hogy felbontás előtt/után valóban jó-e ilyen sokáig, az majd kiderül. Nagyon egyszerű, nem egészségtelen, sokféleképpen felhasználható, viszonylag tartós élelmiszer. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Csak egy általános problémát próbálok megoldani: kicsi konyhában a tárolást. Utálom, hogy nem érek el semmit, nincs kéznél semmi, dugig vannak rakva a szekrények és nem átláthatóak. Ismerős az, hogy ki akarsz valamit venni a szekrényből és ehhez 8 másik dolgot is ki kell venned, hogy elérd amit akarsz?

Ezenkívül van egy nagy beépített szekrényünk az előszobában, ami nem megfelelően van kihasználva. Beköltözéskor úgy gondoltam, hú de szuper ide bepakolhatok mindent és nem látszik a rumli. Így is tettem, úgyhogy most az a bajom, hogy nem találok semmit, egymás hegyén-hátán vannak a dolgok.

Ezekhez keresgéltem ma tárolási ötleteket. Fő szempont nálam, hogy ezekhez ne kelljen szerkezeti átalakításokat végezni, tehát a meglévő bútorokhoz/berendezéshez adjak csak hozzá elemeket. A falra szerelhető elemeket igyekszem elkerülni, mert aki panelban él, az tudja, hogy az ütvefúrós projektek igen kellemetlen zajjal járnak. Keresgélés közben többfélén is megakadt a szemem, nem csak konyhás és szekrényes ötleten. Némelyik ötlet igényel egy kis beruházást, de van köztük “filléres” is.

Forrás: Pinterest ; Pinterest

Egy jó ideje kitaláltam, hogy majd alkotok valamit az összegyűlt üres befőttesüvegekből. Nem szoktam mindegyiket megtartani, csak ha jó a formája vagy a mérete (és még elfér a konyhában). Ez a három hosszúkás úgy gondoltam passzolna egymás mellett. Tehát beszereztem az egyik kedvenc színemben egy festék spray-t (OBI), és barátom szerzett nekem matt fekete öntapadós matricát. Erre szuperül lehet írni fehér filccel. Azt hiszem, így elég jópofa üvegeket sikerült kiviteleznem:)

Új kedvenc: a sárga. Nem is tudom honnan ez a hirtelen rajongás a sárgáért, mert régebben csakis a pasztell színek jöhettek szóba nálam. A falszínekben, bútorokban továbbra is semleges szín párti vagyok, de már kezdek bátrabb lenni a díszítőelemek terén. Azt hiszem ilyesmi képeket nézegetve szerettem bele a sárgába!

Na más is beleszeret a sárgába? Vagy esetleg már rég beleszeretett?:) 

Forrás: Pinterest

Na és ezen felbuzdulva szuper dísztárgyakat/használati tárgyakat találtam sárga színekben:

 1,2,3,4,5,6: Target 7,8,: H&M Home 9,10: IKEA 11: Kika 12,13,14,15,: Butlers

Hurrá, első jó idős hétvége! Délelőtt bevásárló körutat tartottunk, és úgy gondoltam eljött az idő, hogy megkezdjem az erkélyen a kerti munkát, úgyhogy betértünk egy kertészetbe is.

Már vagy két hónapja készítettem egy “erkély tervet”, hogy kevésbé zavarodjak bele, hogy miket vegyek, azaz: lesz-e hely nekik. Sajnos picike erkély, véges a hely. De én akkor is tele szeretném zsúfolni növényekkel, virágokkal. Nem tudok betelni velük, és hiányzik is a kerti hangulat. 

Csüngő eper! Nagyjából ez az egyetlen gyümölcs azt hiszem, amit erkélyen lehet nevelgetni. Tudom, hogy összesen fél kilót sem fog teremni, de azért nagyon jó lesz azt a néhány szemet leszedni és megenni:))

Paradicsomot elég sikeresen lehet termeszteni erkélyen, persze mi nem fogjuk nagy mennyiségben, csak két palántát vettünk. Ez két különlegesebb fajta, majd meglátjuk mi lesz belőle.

Bizony, cukkini! Na ez egy kísérlet lesz. Otthon anyukáméknál volt egy kis veteményeskertem, akkor tököt ültettem, ami nagyon sikeres volt. Olvastam, hogy a cukkinit erkélyre is ajánlják. Hát természetesen ki kell próbálnom! Bár én még olyannal is próbálkoznék amit nem javasolnak.

Fűszernövények. A jobboldali rozmaring tavalyi, nekem úgy tűnik túl élte a telet, majd pár hét múlva kiderül, hogy hoz-e új hajtásokat. Bal oldalon egy jelenleg még pici menta van. Nyáron a limonádét telerakom mentával, nagyon finom, alkoholmentes mojito koktél:)

A jó öreg muskátli. Petúniával szerettem volna beültetni a ládákat, de azt szörnyen drágán árulták a kertészetben. Így fehér muskátli mellettem döntöttem.

Mire beültettem mindent, eltakarítottam a nagy koszt (erkélyen a kertészkedés rettenetes nagy kosszal jár), addigra jutott eszembe, hogy korábban vettem még két csomag hajnalkát, amit az egyik nagy faládába szerettem volna ültetni. Sajnos már minden hely foglalt volt, hát tettem egy próbát, beültettem a fűszernövények mögé, hátha megférnek egymás mellett. A hajnalka remélhetőleg hosszan felfut majd, ezért nem igényel nagy helyet a ládában.

További szép hétvégét mindenkinek!

Egyre több helyen jelenik meg cikk a franciaországi Day By Day nevű élelmiszerboltról. Tulajdonosát, aki korábban a reklámiparban dolgozott, egy könyv ihlette, Bea Johnson: Zero Waste Home. Azaz, “nulla hulladék”. A hölgynek azóta már több üzlete nyílt. A bolt lényege tehát, hogy az értékesítés során nem keletkezik csomagolásból származó hulladék. Nemcsak környezetkímélő, de így jelentősen olcsóbb is. Kimérnek mindent, és mindenki a kis saját bödönjében viheti haza a vásárolt árut. Szerintem szuper ötlet, reméljük kis hazánkban is hamarosan megjelenik ez az új trend!

Az egyik Angliában töltött karácsonykor készítette ezt az ételt a nagynéném. Ő mindig olyan különleges ételeket készít. Vegetáriánus is van a családban, ezért neki külön fogást szokott csinálni, bármikor amikor meglátogatjuk. Én sem vagyok egy húsrajongó, úgyhogy én örömmel fogadom a különleges vegetáriánus ételeket. Már évek óta meg van a recept, de idén újévkor csináltam meg első alkalommal, mivel lencsés. A hosszú recept alapján azt gondoltam, hogy ó ez valami macerás étel, de meglepően egyszerű volt, ezért újra megcsináltam, és fel is veszem a “menübe”:)

Lencsés-spenótos-ricottás-paradicsomos “egyveleg”

Szószhoz:

• 4 cikk fokhagyma
• 3 kakukkfű gally
• 2 teáskanál koriander
• 200 ml vörösbor
• 4 db paradicsom konzerv (darabolt)
• 2 teáskanál paradicsompüré
• 1,5 teáskanál kristálycukor
• 25 g bazsalikomlevél
• 5 teáskanál olívaolaj
• 2 vöröshagyma (kockázva)

Többi:

• 400 g spenót
• 300 g lencse
• 400 g ricotta
• 75 g zsemlemorzsa
• 60 g parmezán

1. A hagymát az olajon üvegesre pirítjuk, fokhagymát, fűszereket hozzáadjuk. Kevergetjük pár másodpercig, majd hozzáöntjük a vörösbort, és addig főzzük, míg elpárolog. Ezután hozzáadjuk a paradicsomot, a pürét, és a cukrot. Felforraljuk, és sűrűsödésig főzzük, időnként megkeverve. 
2. Ha ez elkészült, belekeverjük a spenótot és a megfőzött lencsét. Egy alacsony tálba öntjük, a ricottát egyenletesen elosztogatva belenyomkodjuk. A parmezánt összekeverjük a zsemlemorzsával és rászórjuk a tetejére. 1 napig hűtőben állni hagyjuk.
3. Másnap 200 °C-on a szobameleg keveréket 25-30 percig sütjük.

Ez az eredeti recept, lerövidítve kicsit. Első alkalommal szigorúan követtem a receptet, hogy biztosan olyan legyen amilyennek lennie kell. Most eltértem a recepttől, mert szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat, de így is ugyanolyan finom volt! Vörösbor nem volt itthon, ezért azt kihagytam. Paradicsomkonzerv helyett sima paradicsomszószt használtam. Parmezán helyett cheddar sajtot tettem rá (de nem sokat). Paradicsompürét is kihagytam, és csak pár órát vártam a sütéssel az 1 nap helyett. Az eredeti recept szerintem friss spenótra gondol, én mindkét alkalommal fagyasztott, aprított spenótot (nem parajpürét) használtam. Annak ellenére, hogy ennyi mindenben eltértem, az alap hozzávalók ugyanazok, a fűszerek is, ezért ugyanaz az íz jött ki belőle.

Mostanában alig-alig néztem ki az erkélyre, mert szörnyülködtem a hidegtől és a széltől, és még a nap is alig jött elő. De a minap kinéztem, és megláttam a szép jácintomat, ahogy sütkérezik a napon. Igaz az egyik már elvirágzott, de a harmadik már bújik elő! Nagyon tetszik, alig várom, hogy elkezdhessem az ültetgetést. Talán most már jön a jó idő…